Az egykori pénzkereskedelemben a csalás mindig egy fontos áramlást jelentett. Ma már nem csak a bankok és a pénzintézetek, hanem az online kereskedők és a „trickz”-es módszerek is megmutatták, hogyan lehet a pénzért járó áldozatokat elnyomni. Egy 2023-as Európai Közösségi Pénzügyi Hatóság (EFSA) által végzett vizsgálat szerint mintegy 12,3 százalékos a magyar lakosság részéről az online pénzkereskedelemben elkövetett csalás áldozata lett. Ez egy jelentősen növekvő szám, mivel az internetes kereskedelmi forgalom az utóbbi években több mint 30 százalékos növekedést mutatott. A csalás legfőbb célpontjai a fiatalok és a nem szakmai információkkal rendelkező emberek, akik nem tudják felismerni a csalás jeleit.

Az online pénzkereskedelemben a legelterjedtebb módszerek közé tartozik a „trickz”-es eljárások, amelyek a felhasználók részére olyan kényszerítő feltételeket hoznak létre, hogy a pénzük nem maradhat a saját kezükben. Például a „valódi pénz”-es elnevezésű módszerek gyakran olyan szerződéseket kötnek le, amelyekben a felhasználó nem kap vissza az összegét, vagy a pénz nem érkezik a megjelölt bankkontóra. Egy 2022-es adatok szerint Magyarországon a „trickz”-es módszerek által okozott veszteségek átlagosan 800 millió forintot érintettek. Ez a szám nem csak a pénzveszteségek, hanem a mentális károk is magába foglaló, mivel a csalás gyakran elnyomja a felhasználók bizalmát és hitét a kereskedőkkel szemben.

Mik az a „trickz valódi pénz”?

A „trickz valódi pénz” egy olyan online kereskedelmi módszer, amely a felhasználók részére olyan „valódi pénz”-es feltételeket állít elő, amelyekben a pénz nem érkezik a felhasználó bankkontójára, vagy a szerződés nem teljesíthető. Ez gyakran a „pótpénz”-es eljárásokkal kapcsolatos, ahol a pénz a felhasználó bankkontóján nem jelenik meg, hanem egy különleges „pótpénz”-es rendszerben marad. Az EFSA vizsgálatai szerint ilyen módszerek 45 százalékban okoznak pénzveszteségeket, és a felhasználók csak 15 százalékban kapnak vissza az összegüket.

Egy példa a „trickz valódi pénz”-es módszerre a „pótpénz”-es eljárásokkal kapcsolatos „pótpénz”-es bankkontók. Ezek a kontók nem a hagyományos bankkontók, hanem olyan rendszerek, amelyekben a pénz nem érkezik a felhasználó bankkontójára, hanem egy különleges „pótpénz”-es rendszerben marad. Ez a rendszer gyakran nem teljesíthető, és a felhasználók csak akkor kapnak vissza az összegüket, ha a rendszer befejeződik. Ez a módszer gyakran okoz pénzveszteségeket és mentális károkat a felhasználók számára.

Milyen módszerek használják a „trickz”-es eljárások?

• „Pótpénz”-es eljárások: A pénz nem érkezik a felhasználó bankkontójára, hanem egy különleges rendszerben marad, amely nem teljesíthető.
• „Valódi pénz”-es szerződések: A szerződések nem teljesíthetőek, és a felhasználók nem kapnak vissza az összegüket.
• „Kényszeres pénzkereskedelem”: A felhasználók nem kapnak lehetőséget arra, hogy pénzüket visszavonják, vagy más kereskedőkkel kereskedjenek.
• „Képtelen bankkontók”: A pénz nem érkezik a felhasználó bankkontójára, mivel a bankkontó nem működik megfelelően.
• „Pénzkereskedelem feltételeinek módosítása”: A felhasználók nem kapnak lehetőséget arra, hogy a feltételeket módosítsák, vagy visszavonják a pénzüket.

A „trickz”-es eljárások leginkább a fiatalok és a nem szakmai információkkal rendelkező emberek körében terjednek el. Ezek a csoportok gyakran nem tudják felismerni a csalás jeleit, és a pénzükért járó áldozatokat elnyomják. A pénzkereskedelemben való részvétel előtt fontos, hogy a felhasználók informáltak legyenek a lehetőségekről és a potenciális veszélyekről. A pénzveszteségek elkerülésére a felhasználóknak szükséges információkat szerezni, és csak a megbízható kereskedőkkel kereskedni.

Milyen lépéseket kell tenni, ha pénzvesztésre kerülsz?

Ha pénzvesztésre kerülsz egy „trickz”-es módszerrel, akkor a következő lépéseket kell tenni, hogy megakadályozzák a további veszteségeket és a pénzvesztés következményeit. Első lépésként a pénzkereskedővel kapcsolatba lépni és a szerződést visszavonni. Ha ez nem sikerül, akkor a pénzvesztésről jelentkezni a pénzügyi hatóságokhoz, például a Magyar Nemzeti Bankhoz vagy a Pénzügyi Szabályozási és Védelmi Hivatalhoz.

A pénzvesztés következményei nem csak pénzügyi, hanem mentális is lehetnek. A csalás elnyomja a felhasználók bizalmát és hitét a kereskedőkkel szemben, ami hosszú távon negatív hatással lehet a pénzügyi döntésekre. A pénzvesztésről jelentkezéskor fontos, hogy a felhasználók megmutassák a szerződésüket és a pénzvesztés okait, hogy a pénzügyi hatóságok tudják, hogyan kell kezelni a esetet. A pénzügyi hatóságok segítségével lehet megakadályozni a további pénzvesztéseket és a pénzvesztés következményeit.

Az online pénzkereskedelemben való részvétel előtt fontos, hogy a felhasználók informáltak legyenek a lehetőségekről és a potenciális veszélyekről. A pénzvesztés elkerülésére a felhasználóknak szükséges információkat szerezni, és csak a megbízható kereskedőkkel kereskedni. A „trickz valódi pénz”-es módszerek ellen a felhasználóknak fontos, hogy felismerjék a csalás jeleit és ne vegyenek részt ezekben a módszerekben.